Korábbi cikkeinkben olvashattatok a testvérsorrend által alakuló személyiségfejlődésről, az ikrekről, most pedig itt az ideje, hogy beszélgessünk a kistestvérek érkezéséről. Egy kisbaba világra jötte minden esetben izgalmas – szülőként öröm, izgalom, és néha egy kis aggódás is kíséri. De mit él át ilyenkor az első szülött gyermek? Egy kistestvér érkezése felkavarja a megszokott családi hétköznapokat, ezért fontos, hogy időben és szeretettel felkészítsük őt a változásokra.
Mikor kezdjünk beszélgetni a kistestvér érkezéséről?
A kicsik számára az állandóság az egyik legfontosabb kritérium a nevelés színterén, hiszen az folyamatos változások felzaklathatják és frusztrációt válthatnak ki belőle, amivel még képtelen megküzdeni. Egy kistestvér érkezése szintén felborítja ezt az állandóságot, így nagyon fontos, hogy beszélgessünk róla és megpróbáljuk megértetni vele milyen események következnek majd a család és természetesen az ő életében.
A legfontosabb, hogy nem szabad titkolni előle mi fog történni, hiszen úgyis megérzi az apróbb változásokat, mint hogy anya kissé másképp viselkedik, talán „betegeskedik”, sokat kell orvoshoz mennie így ő a mamával, apával vagy más családtaggal van addig stb. Ha nem avatjuk be a történésekbe, előbb-utóbb reagálni fog rá, és előfordulhat, hogy ez drasztikus viselkedésbeli változásokkal történik meg.
Ennek elkerülésére ajánlott már a várandósság korai szakaszában, de legalább szülés előtt 3-4 hónappal beszélgetni a baba érkezéséről. Minél kisebb a gyermek, annál inkább szükséges bizonyos eseményekhez kötni a szülés várható időpontját. Mivel ők még nem ismerik az idő fogalmát, így a legjobb amit tehetünk, hogy számára már ismerős időszakokhoz kötjük a pici érkezését. (Például évszakokhoz amiket már ismer, vagy a szerettei születésnapjához, esetleg számára pozitív ünnepnapokhoz.)
Egy kisebb – de egy nagyobb – gyermeknek nem elég, hogy elmondjuk neki, kistestvére fog születni, hiszen ő még nem érti hogyan fogan meg egy baba és miképp jön világra. Lehet, hogy – amennyiben tud már beszélni – lesznek kérdései erről a helyzetről, így az életkorának megfelelően elmondhatjuk neki hogyan történnek az események, esetleg, ha az ő születéséről már meséltünk neki, emlékeztethetjük erre és összeköthetjük a tesó érkezésével.
Hogyan készítsem fel a nagyobbat a kistesó érkezésére?
Természetesen hagynunk kell, hogy a gyermek maga dolgozza fel a tapasztalt élményeket és élje meg a saját érzéseit, de segíthetjük őt azzal, ha meghallgatjuk és választ adunk minden kérdésére, minden reakciójára, ami ebben a szituációban elengedhetetlen. Erősítsük meg abban, hogy minden amit érez – még a féltékenység is – normális és mi ugyanúgy szeretjük őt, mint eddig, illetve próbáljuk pozitív irányba terelni a beszélgetéseket azáltal, hogy megérdeklődjük ő mit vár a kistestvére érkezése után.
Olvassatok közösen olyan könyveket, melyek a kistestvér érkezéséről szólnak, hogy ezzel is további kérdésekre adhassunk választ, amiket a gyermek még nem biztos, hogy képes megfogalmazni. Amellett, hogy ezzel segíted őt a pici érkezésének elfogadására, minőségi időt is tölthettek együtt, ami elengedhetetlen ebben az érzékeny időszakban.
Mindemellett törekedjünk arra, hogy amit lehet osszunk meg a leendő nagytestvérrel. Vonjuk be őt a pici ruháinak kiválasztásába vagy csak engedjük, hogy – ha nincs a kezelő orvos által tiltva – simogassa anya pocakját és ismerkedjen ezzel az élethelyzettel is. De ugyanez vonatkozik arra is, hogyha az édesanya fáradtabb, vagy már nagyobb a pocakja és nehezebben képes együtt játszani a nagyobbikkal; mondjuk el neki és hagyjuk, hogy megértse, hogy anya nem tud most száz százalékosan vele lenni – és ezzel nincs is semmi baj.
Segíthet még nekünk a szoba berendezésénél, – nyilván nem a bútorok tologatásában, de elmondhatja neki milyen színű pelenkázó tetszik – választhat játékot az apróságnak, esetleg segíthet anyának a kórházi csomag összeállításánál, ezekkel pedig éreztethetjük vele, hogy fontos számunkra és nem fog megszűnni az iránta érzett szeretetünk és odafigyelésünk akkor sem, ha már megszületett a kistesó.
Egy gyermek számára talán az egyik legnagyobb segíthet az lehet, ha a közelben – családban vagy barátoknál – kisbaba született, akár kistestvérként, akár első szülött gyermekként. Ha megoldható a látogatás, a gyermeknek „kézzelfogható” szemléltetést adhatunk arról, hogy milyen egy kisbaba és hogy hamarosan egy a meglátogatott picihez hasonló kistestvére fog majd születni. Ezáltal jobban képes lesz átlátni mit jelent az, hogy testvére születik, hiszen lesz fogalma arról, hogyha a szülők hazahozzák a kistesót, nem zavarja majd az apró kisbaba látványa, elvégre már tapasztalt és látott ilyet.
Mivel segíthetem a nagyot a kórházban töltött idő alatt?
Ebben az esetben is elengedhetetlen a megfelelő kommunikáció a gyermek felé. El kell mondanunk neki mire számíthat és mi fog történni, hogy anya nem lesz vele pár napig, mert a kórházban lesz, ahonnan hazahozzák majd a kistesót.
Fontos a megfelelő napirend és szokások betartása ebben az időszakban, hiszen ez az ami biztonságot nyújt a gyermek számára. Ezáltal nem lesz plusz stressz forrás az életében, azon kívül, hogy ezekben a napokban nem az édesanyjával van, hanem az édesapával vagy más rokonokkal.
A kórházban – amennyiben orvos által engedélyezett – nyugodtan meglátogathat bennünket a nagyobbik, megnézheti a kistestvérét és segítve őt kézbe is foghatja. Fontos, hogy a látogatás alatt engedjük, hogy a nagyobb kicsit kiélvezze, hogy velünk van, hiszen egy-két napnyi távollét után ez az első lehetősége arra, hogy feltöltődjön belőlünk és megnyugvást nyerjen általunk.
Az okoseszközök világában lehetőségünk van már arra is, hogy akár napközben is, míg a nagyobbra más vigyáz, beszéljünk vele és kamerán keresztül is láthasson bennünket. Ez nem válthatja ki a személyes találkozás lehetőségét, de ha bizonyos problémák miatt az édesanya és az újszülött nem látogatható, sokkal nagyobb segítség ez, mintha teljesen elzárkóznánk a nagyobbtól. Ugyanígy míg a kicsi otthon van, az anyuka pedig még a kórházban, mutathatunk neki az újszülöttről fotókat és videókat, hogy akkor is láthassa a kistestvérét amikor ő szeretné. Ezzel alakul a kötődés és az új gyermek elfogadása.
Mi tegyünk a hazaérkezés után?
Gyermektől függ, hiszen lehet, hogy a hazaérkezés pillanatában egyből látni szeretné a kistestvérét, de az is elképzelhető, hogy nem akar majd elválni az édesanyjától. Ez természetes az anya nélkül töltött napok után, így engednünk kell neki egy kis ideig, hogy kiélvezze az újratalálkozás örömét.
Ha a gyermek bölcsődébe vagy óvodába jár, ajánlott egy kis ideig otthon tartani, hiszen ezzel segíthetjük az összeszokást és a testvérek egymással való megismerkedését. Ez alatt a pár nap, hét alatt kialakul a család új rutinja, amibe a közösen együtt töltött idő alatt sokkal könnyebb belerázódni. Emellett nem szabad megfeledkezni az intézményekből hazahozott vírusokról és betegségekről, amik az újszülött számára hatalmas veszélyforrások lehetnek, hiszen az ő immunrendszerük még nem elég ellenálló ahhoz, hogy könnyen megbirkózzon ezekkel a fertőzésekkel.
A pici születése után a családtagok és barátok biztosan szeretnének meglátogatni bennünket, így javasolt megbeszélni velük, hogy ha jönnek, ne feledkezzenek meg a nagyobb gyermekről. Ha ajándékot hoznak, neki is hozzanak valami kis apróságot, illetve foglalkozzanak vele is, hogy ne érezze kirekesztve magát.
Ne feledd: a nagytesóvá válás nem egyik napról a másikra történik – ahogy szülőként sem egyik napról a másikra találunk mindenre választ. De a sok beszélgetés, a közös pillanatok, és az együtt megélt változások előbb-utóbb meghozzák a gyümölcsüket. A testvérkapcsolat az egyik legértékesebb dolog, amit gyermekeink kaphatnak – adjuk meg nekik a lehetőséget, hogy jól induljon ez a közös történet!
Forrás: