A gyermekek napközbeni alvása alapvető szerepet játszik a fejlődésükben. A pihenés nemcsak a fizikai egészségükre van jótékony hatással, hanem segíti a mentális fejlődést és az érzelmi stabilitást is. Az alábbi cikkünkben bemutatjuk a délutáni alvás előnyeit, és megosztunk néhány hasznos tippet arról, hogyan érdemes beépíteni a gyermek napirendjébe.
Mennyit alszik egy gyermek?
Az alvás minden élőlény számára létszükséglet, és fontos szerepe van a testi és szellemi egészségünk megfelelő működésében. Már egy újszülött gyermeknél is tapasztalhatjuk, hogy a napjai nagy részét rövidebb-hosszabb alvásokkal tölti, ami életének ilyen korai szakaszában elengedhetetlen a fejlődéséhez. Minden kicsi más ütemben fejlődik, ezért az alvási ciklusuk alakulásában is lehetnek eltérések, de általánosan elmondható, hogy az első hat hónapban az ébrenléti órák ideje jóval rövidebb, így egy normál ütemben fejlődő csecsemő átlagosan 14-18 órát alszik egy nap, mely idő alatt többször is megébredhet.
A következő hat hónapban – a gyermek 1 éves koráig – az eddig megszokott rend talán rémisztően hirtelen változhat meg, mivel a mozgás intenzív fejlődésével az alvásigény is csökkenni kezd, megnő az ébren töltött órák száma, és a gyermeket sokkal jobban érdekelni kezdi a körülötte lévő világ, mintsem az alvás. Ebben az életkorban a gyermekeknek általában 14-15 óra alvásra van szüksége, melyből a legjobb, ha 3-4 órát napközben alszanak át, 2-3 részletre lebontva.
A mozgás-, a beszéd-, az érzelmi és értelmi fejlődés előrehaladtával a gyermekek 1 éves koruk után napközben már sokkal tevékenyebbek. Elsődleges céljuk, hogy felfedezzenek, ismerkedjenek a külvilággal és mindent megtapasztaljanak. A kíváncsiság az a hajtórugó, ami motiválja őket. Ezáltal elengedhetetlen, hogy az aktív időszakokat napirendhez igazított pihenőidőkkel egészítsük ki, amely során a gyermeknek van ideje kipihenni a fáradalmakat, valamint lehetősége feldolgozni azt a rengeteg információt, amit napközben elraktározott. Az 1 évesnél idősebb gyermekek átlagosan 13-14 órát alszanak egy nap, amiből a napközbeni alvás immár 1-2 alkalomra oszlik szét, ez pedig többségében 1-2 órát ölel fel.
2-3 éves kor között jól megfigyelhető, hogy a legtöbb gyermeknek már nincs szüksége két napközbeni alvásalkalomra, viszont érdemes beiktatni legalább egyet kora délutánra időzítve a kifáradás elkerülése érdekében, illetve a pihentető esti alvás sikerességéért. A későbbi életkorokban sem elhanyagolható a délutáni alvás, ennek mennyisége viszont gyermekfüggő. Ha azt látjuk, hogy a gyermek igényli a hosszabb alvást, vagy napjában akár kétszer is elpihenne, ne akadályozzuk ebben, hiába idősebb már. Kezeljük ilyenkor rugalmasan a napirendet, és igyekezzünk a lehető legjobb feltételeket biztosítani a pihentető alváshoz.
Miért aludjon napközben a gyermek?
Az előbb összefoglaltakból jól látható, hogy a fejlődés előrehaladtával a gyermekeknek egyre kevesebb alvásra van szüksége napközben. Előfordulhat, hogy ilyenkor nem veszünk tudomást a napközbeni alvás fontosságáról, mert örülünk annak, hogy a kicsi aktív és játékos, illetve annak, hogy napjának legnagyobb részét immár köztünk tölti. Viszont az alvás elhanyagolása miatt a gyermek idegrendszere túlfeszülhet, mivel nincs lehetősége megpihenésre, ebből adódóan pedig elkerülhetetlen a nyűgösség vagy a sírás.
A napközbeni alvásnak nagyon fontos szerepe van egy 2-3 éves – vagy akár óvodás-, iskoláskorú – gyermek életében is. Az aktívan töltött órákban annyi információ és új ismeret éri ezeket a csöppségeket, hogy akár 5-6 órányi ébren töltött idő után is könnyen elfáradnak. A megszerzett információk feldolgozása érdekében szükséges egy rövidebb pihenő beiktatása napközben, amikor az agyuk megpihenhet, hogy később újabb történéseket raktározhassanak el.
A túlfáradás elkerülése mellett a délutáni alvásnak ugyanolyan egészségügyi hatásai vannak, mint egy pihentető esti alvásnak. Alvás közben ugyanis számtalan hormon termelődése aktiválódik – köztük a gyermekek számára egyik legfontosabb, a növekedési hormon –, emellett pedig nem szabad megfeledkezni arról sem, hogy segít a test regenerálódásában, ugyanis a gyermekek sokkal könnyebben kerülnek a mélyalvás fázisába, ami alatt a szervezet kissé lelassul. A délutáni alvásnak nagy szerepe van az érzelmi fejlődésben is, ugyanis a napközben átélt érzelmek, érzelmi hatások túlnyomórészt alvás közben kerülnek a helyükre, ezáltal válnak a gyermek számára kézen foghatóvá, beazonosíthatóvá.
Hogyan építsem be a napirendbe a napközbeni alvást?
A rendszeres napirend segíthet a kicsinek eligazodni a hétköznapokban. Ahhoz, hogy a napközbeni alvás beépülhessen a gyermek napirendjébe, némi előretervezés szükséges. Fontos, hogy az alvást megelőző tevékenységek legtöbbször azonosak legyenek, mint például egy pelenkacsere, amit valamilyen nyugodt játék, képeskönyv-nézegetés, esetleg mesehallgatás követ, ami megnyugtatja a gyermeket és felkészíti őt az alvásra. Amennyiben ezek a tevékenységek az idő előrehaladtával mindennap ismétlődnek, a kicsi felveszi ezt a ritmust, és nem tiltakozik majd az alvás ellen, ugyanis kiszámítható lesz számára, mi következik a nap folyamán. Természetesen a napirend nincs kőbe vésve, ha félórával később alszik el a gyermek, semmi okunk pánikolni, kezeljük a helyzetet rugalmasan, és igazítsuk az ébredéshez a nap további részét.
A sikeres alvás érdekében érdemes megteremteni az alváshoz szükséges körülményeket. Mivel napközbeni alvásról beszélünk így nem szükséges teljes sötétség ahhoz, hogy a gyermek pihenni tudjon, ezzel pedig segítjük őt abban is, hogy elkülönítse a napszakokat egymástól. Egy részben besötétített szobával – ahol a napfény nem zavarja a gyermeket –, illetve a megfelelő hőfok beállításával és az ideális öltözet kiválasztásával segíthetjük gyermekünket a könnyebb álomba szenderülésben.
Források:
Mekkora a baba alvásigénye? – https://www.brendon.hu/mekkora-a-baba-alvasigenye-blog-x-16
Az alvás és az alvási stádiumok – https://www.webbeteg.hu/cikkek/apnoe/13816/alvas-alvasi-fazisok
Ezért fontos kisgyermekkorban az alvás! – https://www.gyerekmosoly.hu/blog/ezert-fontos-kisgyermekkorban-a-delutani-alvas/