Amikor a gyerek nyakig sáros, sok szülő első gondolata rögtön a mosógép lehet – és nem az, hogy ez mennyire jót tesz a fejlődésének. A sarazás nem csupán koszolás, hanem egy olyan természetes, ösztönös játékforma, ami szinte minden érzékszervet megmozgat, támogatja az egészséges fejlődést, és közben boldoggá teszi a gyermeket. A sár nem ellenség – sőt, az egyik legjobb „fejlesztő eszköz”, amit a természet adhat. Nézzük meg, miért érdemes időnként hagyni, hogy a gyerek nyugodtan sarazzon, és mi mindent kap ettől a tevékenységtől – jóval többet, mint egy-két koszos ruha.
Mit is fejleszt a sarazás?
Elsősorban muszáj kiemelni, hogy a természetben való játék számos jó hatással van a gyermekek fejlődésére, hiszen amellett milyen ismeretekkel gyarapodhat a kíváncsi apróság tudása, ennek megalapozásaként a természetben töltött minőségi idő és játék jó hatással van az idegrendszerre. A természetközeliség és a friss levegő stimulálja az agyat, ennek hatásaképp segíti a feltöltődést, amikor a gyermek már fáradt vagy figyelme könnyen elterelhető. Ennek az állapotnak köszönhetően a spontán, szabad játékban szerzett tapasztalatok sokkal jobban beépülnek a gyermek ismeretei közé.
Viszont sarazásról volt szó, úgyhogy lássuk miért jó hagyni, hogy a gyermek összekoszolja magát.
A sárban való játék egy komplex érzékszervi élmény, hiszen a gyúrható, folyós állaga miatt – amilyen a homok is –, egy olyan folyamatot indíthat el a gyermekben, ami egyszerre fejleszti az érzékszerveket és a mozgást is. Ezt nevezzük szenzomotoros fejlődésnek. A sárban – vagy homokban – való játék különösen jó hatással van a finommotorikus képességek és a szem-kéz koordinációjának fejlődésére, hiszen a folyamatos stimulálás amit a sár érintésével indít el a gyermek, kihatással van a kezeinek minden kis izmára és idegére.
Ugyanez a stimuláció megtörténhet abban az esetben is, ha hagyjuk, hogy a gyermek elfeküdjön a sárban és az egész testével megtapasztalja annak állagát, hiszen mi sem nagyobb móka, mint kúszni-mászni a koszban, amivel még a kis testének izmai is fejlődhetnek. A kissé masszívabb közeg amit a sár vagy a homok alkot nagyobb erő kifejtésre ösztönzi a gyermeket kúszás és mászás közben – vegyük csak figyelembe, hogy a sík talajtól eltérően itt bele kell markoljon a sárba, hogy valahogy megkapaszkodjon – ami remek lehetőséget ad a test erősítésére és a mozgásformák fejlődéséhez. Mindemellett a gyermek játékosan, spontán tanul is, hiszen megismerkedik a sár állagával, hőmérsékletével, textúrájával, amiről mi is beszélgethetünk vele, hogy könnyebben és gyorsabban rögzüljenek a tapasztalt ismeretek.
Szabadjáték a természetben
A szabadjáték lehetősége minden esetben segíti a gyermek önállósodását és kreativitását, hiszen ő alakítja a játék formát, ő hajtja végre és zárja le, aminek minden egyes kis részletét a saját meglátásai szerint talál ki. A természetben eltöltött szabadjáték, amiben megjelenik a sár, mint felhasználható eszköz, egy másfajta perspektívába helyezi a szabadjátékot: olyat is szabad, amit otthon a négy fal közt nem. Ez a lehetőség pozitív hatással van a gyermek problémamegoldó képességeire és sokkal jobban formálja a kreativitását, mint bármilyen fejlesztő játék amit a boltokban megvehetünk nekik.
Lássuk be, a sár olcsó, elérhető és könnyen formálható, így már csak a gyermek képzelete szab határt annak, hogy éppen főzni fog vele vagy gyurmázni. A lényeg, hogy hagyjuk kiteljesedni és megélni a fantáziája által kitalált játékokat – természetesen mindezt szülői felügyelet mellett, ügyelve a balesetveszélyes helyzetek elkerülésére.
A természetben eltöltött idő, és legfőképp a sarazós játék segíti a gyermeket az elmélyülésben, a koncentráció fókuszálásában. A friss levegő és az alkotás csökkenti a gyermekben esetlegesen felgyülemlett feszültséget, így hamar azon kaphatjuk magunkat, hogy egy hisztiző apróság sokkal könnyebben adja ki magából a stresszt, ha azt a természetben, szülő segítsége mellett teheti. Könnyebben visszalendülnek a kiborulás határáról és ismét egy mosolygós kis csöppséggel tevékenykedhetünk tovább.
Emellett a levegőzés és a levegőn töltött játék, ahol a gyerek koszolja magát, kúszik-mászik és ezt élvezi is, segíti az immunrendszer erősödését. Sarazás közben elkerülhetetlen, hogy egy-egy gyermek megkóstolja mivel is játszik éppen, hiszen érzékelés útján fejlődnek és tanulnak, így muszáj a szájába vennie mindent ami érdekli őt, ez pedig a sárral sincs másképp. Viszont aggodalomra semmi ok, kutatások bizonyították, hogy a sár tele van mikroorganizmusokkal, amelyek segítenek a gyerek szervezetének megtanulni, hogyan kezelje a környezeti kihívásokat.
A sarazás viszont ennél többet is adhat, és bőrön keresztül is kifejtheti jótékony hatását, hiszen elég csak az iszapterápiák hasznosságára gondolni, ami kimondottan segíti az atópiás dermatitiszben szenvedők enyhülését és más bőrbetegségekkel küzdők bőrének pozitív stimulációját, ami bár meggyógyítani őket nem tudja, de tüneti kezelést és megkönnyebbülést nyújthat a betegeknek.
Engedjük hát, hogy a gyermek sarazzon, mert néha épp az a legnagyobb ajándék, amit egy neki adhatunk, hogy szabad lehet – koszosan, boldogan, önmagaként.
Forrás:
https://babaesgyerekcipo.hu/miert-jo-ha-engeded-a-gyereket-sarazni-es-pocsolyaban-ugralni-98